Üzemzavar :-)
2009 június 4. | Szerző: Christine21
Már én is elég üzemzavaros állapotban lehetek, mert ahhoz képest, hogy ma rémes és hosszú napom volt, úgy jöttem haza, mintha életem legküzdelmesebb, de legsikeresebb napja lett volna, aminek a végén az ember vár otthon, és már csak be kell mellé csusszanni a fürdőkádba, és egy kicsit elpilledni a meleg vízben. :-)))Wow, milyen jó is lenne….. 🙂 Na jó, elmentem zuhanyozni…. és aludni:-) Pá.
Van ilyen
2009 június 2. | Szerző: Christine21
Fülöp: na jól van, kedvesebb szeretnék lenni. :-))))
Tegnap majdnem megvettem a repjegyet, a buszjegyet, meg mindent, mert felbátorítottak, hogy végül is menjek nyaralni , de gondoltam, hogy előtte még megtudom,hogy van-e szabad hely (a múltkor még azt írták, hogy nagyon sok van).
Hát kiderült, hogy nincs, csak aug 29-től egész szeptemberre. Kicsit elbaltáztam. :-))) Kicsit sajnálom, kicsit elszomorodtam, de van ilyen…. :-)))
Más világok
2009 május 29. | Szerző: Christine21
Ma reggel, amíg minden elindult, megnézegettem a postafiókomat,és találtam benne egy hirdetést, amiben a British Embassy keresett könyvelőt. Tudom, hogy közigazgatás, meg állam, meg minden, de azért ez a fizetésmeghatározás nagyon vicces volt, így forintra kiszámolva (főleg, hogy 2 Ft-ot a bankból már nem is kaphatnék. :-))))
“Starting salary is negotiable within the LEII gross scale range HUF 424,652 to HUF 566,873 per month based on a 40 gross hour week. Salary paid 13 times per year. In addition, the Embassy operates a performance related bonus scheme.”
Valószínű, hogy csak muszájból hirdetik meg ezeket az állásokat,(nem az első, amit a British Embassytől láttam) és egyébként a British Embassy sem gondolta komolyan, hogy a portán kívülről vesz fel valakit, de azért már csak a remény kedvéért, és puszta mazochizmusból is megpályáztam az állást.
A délután folyamán jött egy érdekes levelünk. Egy kedves francia hölgy küldte el a cég által kibocsájtott kuponokat, leírta, hogy a kirendeltség, ahol eddig gyűjtötte őket, megszűnt, és szeretne,ha mi egy “petit cadeau” (kis ajándék)-t adnánk neki értük, ha már nem tudja őket beváltani, és magát, mint “cliente fidéle” (hűséges ügyfél) megjelölve írta alá kicsiny levelét. A levélhez pedig 3 lapon lelkiismeretesen összegyűjtve, letűzve beküldte a kuponokat.
Igaz, hogy nem hozzánk tartozik, mert nem vagyunk ügyfélszolgálatosak, de mind elmosolyodtunk a kedves, őszinte levélen, és a kuponokon, és továbbítottuk a kis gyűjteményt, és reméljük, hogy a hölgy majd megkapja a hőn óhajtott “petit cadeau”-ját. :-)))
Délután az orosz órán a tanárnő elmesélte, hogy az amerikai nagykövetségen is van egy tanítványa, aki bár kezdő, mégis nagyon ügyesen beszél, beszél, beszél, és elmesélte neki, hogy az utcán látott egy fekvő embert, akitől magyarul és angolul is megkérdezte, hogy mi a baja, de nem válaszolt, aztán végül oroszul is. Az ember orosz volt, és akkor végre válaszolt neki, ő pedig hívta a mentőt, és megmentette az embert. A hőst és védencét időközben körülvették az emberek, és hogyhogy nem lett egy újságíró is, és cikket készített a hőssel, ami megjelent az újságban, és amiben ő ingyen reklámot csinált a nyelvviskolának, így következő 40 óra a cég ajándéka. Mint az amerikai tündérmesékben! :-))))
Édes férfiak :-)
2009 május 25. | Szerző: Christine21
Nem tudom, hogy tegnap ki nézte a
Mutasd a tányérod c. műsort. Takarítás közben néztem, de leültem. 🙂
Father Brian-ről volt benne szó. Kicsi angol templom kicsi angol zöld
tisztás közepén, benne olyan igazi angol fehér bőrű, kék szemű, vörös
hajú, vörös szakállú, szemüveges atya, Father Brian. Ezt az édes, cukor férfiembert pedig olyannyira jól tartják a gyülekezet
oszlopos hölgytagjai, egy kis krémes sütike, egy kis házi lekvárka,
ebédek itt-ott, hogy Father Brian a maga 176 centijéhez 106 kgosra
kerekedett :-), és már egy szívinfarktusra is szert tett.
Aztán jött Gillian és elővette ezt a
bájos emberkét, hogy mégis mit művel. Megmutatta neki, hogy mi mindent
evett össze a hét folyamán, ő meg csak szőkés-vöröses szempilláit
lesütve hallgatott, és vette az Igét, mint egy rossz gyerek. :-)))
Aztán megkérdezte tőle, hogy eléggé szereti-e önmagát, és az atya egy
pillanatra egy kicsit elpityeredett.
Gillian tovább kérdezgette, ő pedig szelíden, a
maga angolos nyugodtságával válaszolgatott. Gillian kiadta az előírt
diétát és étrendet, ő pedig fintorgás nélkül végrehajtotta a feladatot.
Igen ám, de jött a jótékonysági sütivásár:-)), de Brian ahelyett, hogy
kísértésbe esett volna, inkább maga is diétás sütit készített, amit a
hívek is üdvözöltek. Időközben meglátogatta Gillian, és arra
panaszkodott, hogy így nem tud közösségi életet élni, mert nem mehet el
meghívásokra….. 🙁 Gillian azt tanácsolta neki,hogy most ő főzzön
valamit, és hívja meg a híveket. Meg is tette, a hívek pedig
elégedetten nyugtázták, hogy finom a diétás étrend, és így az atya
érdekében az egész gyülekezet egészséges étrendre tért át. :-)))
A nyolcadik hét végére Father Brian 13kg-ot fogyott, ami fiatalította
egy kicsit, és egy kicsit kivirult. :-))) Remélem, hogy csak az
egészséges szintig fogy már csak, és nem túl sokat, mert a Teremtő nem
olyan genetikával áldotta meg, hogy az a tipikus szálkás alkat lenne,
és így, önmagában is annyira bájos, és szerethető volt, hogy kár lenne,
ha tovább fogyna. :-)))
Nem értem a férfiakat, amikor néhány plusz kiló miatt panaszkodnak.
Rendben van, fogyjanak, sportoljanak a jó közérzet, az egészségük
miatt, de részemről fölösleges a kocka hasra gyúrni. Tessenek csak a
jólétet, bőséget, derűt szimbolizáló Buddha-szobrokra gondolni. .-))))
Dama sz szobacskoj
2009 május 21. | Szerző: Christine21
A novella elején leírás a férfiról (mintha csak az úriemberemről mesélne :-)))))
“Úgy érezte, tapasztalatai feljogosítják arra,
hogy tetszése szerint nevezze őket, ugyanakkor az “alacsonyrendű
faj” nélkül két napig sem tudott meglenni. A férfiak társaságban unatkozott,
sehogy sem találta helyét, szűkszavú és tartózkodó volt, de a nők
között felszabadultnak érezte magát, mindig tudta, miről beszéljen, hogyan
viselkedjék velük, körükben még hallgatnia is jólesett.
Külsejében, jellemében, egész lényében volt valami
megfoghatatlanul csábító, ami vonzotta és elbájolta a
nőket; ő tudta ezt, és őt is vonzotta valami csáberő a
nőkhöz.
Bőséges és igazán keserű tapasztalatai már régen
megtanították arra, hogy minden közeledés, ami eleinte kellemes változatosságot
hoz az életbe, és csak kedves, könnyű kalandnak ígérkezik, a tisztességes
emberek számára rendkívül bonyolult üggyé növekszik és végül súlyos teherré
válik. De valahányszor újabb érdekes nővel akadt össze, ezek a
tapasztalatok valahogy kihullottak emlékezetéből, élni akart, és minden olyan
egyszerűnek, szórakoztatónak látszott.”
Ez a jelenet már azután játszódik, hogy találkoztak a parton, és egymásba gabalyodtak.
“Anna Szergejevna megható volt- a tisztességes, naiv,
az életet nagyon kevéssé ismerő asszony tisztasága áradt belőle;
….
-Miért ne becsülnélek? – kérdezte Gurov.
-Magad sem tudod, mit beszélsz.
– Isten bocsásson meg nekem! -suttogta Anna és szeme
könnyekkel telt meg. – Ez iszonyatos.
– Most meg mintha
mentegetőznél.
– Miféle mentségem lehet? Romlott, alávaló nő vagyok,
megvetem magam, nem is jut eszembe mentséget keresni. Nem a férjemet csaltam
meg, hanem magamat. A férjem bizonyára becsületes jó ember, de lakáj! Nem tudom,
mit müvel a hivatalában, hogyan dolgozik, csak azt tudom, hogy lakáj! Mikor
feleségül mentem hozzá, húsz éves voltam, gyötört a kíváncsiság, valami jobbat
akartam, azt gondoltam, biztosan van másféle élet is. Élni akartam! Élni,
élni…. Emésztett a kíváncsiság , maga ezt nem érti, de esküszöm, már nem
tudtam uralkodni magamon, valami különös erő kerített hatalmába, vissza se
tudtak volna tartani, azt mondtam a férjemnek, hogy beteg vagyok és ide
utaztam… Itt aztán egyre valami bódulatban jártam, mint valami tébolyodott…
most pedig közönséges, hitvány asszony lett belőlem, akit mindenki megvethet.
Gurov már unta hallgatni, bosszantotta ez a naiv hang, ez
a váratlan, fölösleges bűnbánat: ha nem látja az asszony szemében csillogó
könnyeket, azt hihette volna, hogy tréfál, vagy
komédiázik.
–
Nem
értem, mit akarsz…-mondta halkan.
Az asszony Gurov mellére hajtotta fejét és
hozzásimult.
–
Higgyen, higgyen nekem, kérve kérem…-mondta. – Én a becsületes,
tiszta életet szeretem s undorodom a bűntől, magam sem tudom, mit teszek. Az
egyszerű emberek azt mondják: gonosz vitte a bűnbe. Most én is
elmondhatom magamról, hogy a gonosz vitt a bűnbe.
–
Elég
már, elég már…. -mormogta Gurov
–
Az
asszony mozdulatlan, ijedt szemébe nézett, megcsókolta, halkan, gyöngéden
beszélt hozzá, Anna lassanként megnyugodott, és nemsokára jókedve is visszatért;
mindketten nevettek. “
Milyen bájosak :-))
Férfiak és női divat
2009 május 19. | Szerző: Christine21
A női divat után olyan férfiak érdeklődnek, akik nem szeretik a
nőket. Azok a férfiak, akik szeretik a nőket, észre sem veszik a
ruhájukat.
/Anatole France/
2009 május 19. | Szerző: Christine21
Mielőtt elindultam az Operába, még egyszer belenéztem a tükörbe. Megláttam magamat, és már nem csak a ruhámat, hogy jól áll-e minden, szemfesték nem kenődött-e el, hanem magamat, olyan élő emberi lény voltam, és egy pillanatra megálltam, és csak annyit kérdeztem magamtól, hogy “Miért nem vigyáz rád valaki?”.
Hiányzik az akkori énem, még akkor álmodtam valamiről, most nem, most olyan üresnek érzem az agyamat, nincs benne semmi (se vágy, se fájdalom, se önsajnálat, se öröm). A minap újságot vásároltam, gondoltam, hátha lesz benne valami értelmes inger, el is olvastam, de nem tudnám megmondani, hogy mi volt benne. Nézelődtem a továbbtanulás végett is, de igazából nem látom értelmét, mert magyar diplomával ugyanott leszek. Ami a külföldit illeti, egyszer régen még valamikor csodás reklámanyagot kaptunk a University of Essex-től, amiben olyan tandíjak voltak, hogy ha 10-el beosztanánk, akkor éppen jó lenne (a többi egyetem is ugyanez a szint lehet). A CEU sem éppen olcsó. Biztos, hogy vannak nagyon jó ösztöndíjak is valahol….. de azokról meg én nem tudok (ok, megnéztem még a British Council oldalát is, de az leginkább bölcsészeknek szól), és sajnos azt látom, hogy annak lesz remek, érdekes munkája, aki bebizonyítja, hogy remek, érdekes helyeken tanult, és a remek, érdekes helyek közé nem tartozik Magyarország.
Csütörtökön lesz a félnapos teszt és interjú, lelkesen kellene odavonulni, de igazából nem tudom, hogy van-e értelme. Mit nyerek rajta? 2 hónapos migrációt, amire itt esélyem sincs (migráció= olcsó munkaerő kimegy, megtanulja a munkát, hazahozza, ezután költségtakarékosságból kirúgják a jól fizetett nyugati népek felét), és aztán mi lesz?
Fölöslegesnek látszik minden, tanultam, de sokra nem jutok vele, pénzt keresek, de nem tudom, hogy mire…. Ahhoz sok, hogy csak úgy elverjem mondjuk piára:-), de ahhoz meg kevés, hogy csináljak vele valami értelmeset.
És a legjobb, hogy egyesek szerint jobban járnék, ha lenne pasim. Honnan? Akik körülöttem vannak, azok nem túl érdekesek, és idővel valószínűleg megkapnám tőlük is, hogy nem is vagyok nő, mert nem akarok nekik főállásban főzni.
Az utolsó mondat után már nem nagyon tudom eldönteni,hogy ezen most sírni kell, vagy nevetni. :-)))
Mindegy.
Carmen
2009 május 18. | Szerző: Christine21
Amikor kislány voltam, kapcsolgattam egyszer a tv-t és valamilyen külföldi (talán német) adón láttam egyszer a Carmen zenéjére korcsolyázó hölgyet (emlékeim szerint mintha valamilyen jéggel borított utca lett volna), és azóta mindig arról álmodtam, hogy egyszer megnézem a Carment az operában.
Eddig mindig lekéstem az előadást. lekéstem Moszkvában, Londonban, és idáig itt is, de most vasárnap estére sikerült vennem egy jegyet. Be kell, hogy valljam, hogy úgy készültem az előadásra, mintha életem legfontosabb randijára mennék (végül is találkoztam egy 20 éves álmommal:-)))). Még külön beruházási projektet indítottam, mert nem volt színházba járós kis táskám, ráadásul, amikor összepróbáltam a toalettemet, rájöttem, hogy még hiányzik még hozzá egy csillogó karkötő. Meglett mindkettő, és máris indulhatott Hamupipőke az Operába! 🙂
Még a csilláron is lógtak az emberek, telt ház volt, bevallom őszintén, hogy egy kicsit féltem, hogy nagy csalódás lesz, de nem az volt, sőt már régen nem voltam így lenyűgözve. Az előadás első 2/3-a fantasztikus volt, és őszintén meglepett, hogy franciául(!) volt. Amikor a híres Habanera-t elénekelte Carmen, úgy megborzongott az ember, és azt hiszem, hogy jó néhány Hölgy elérzékenyülhetett, amikor Don José szerelmet vallott Carmennek, és a fordítás megjelent a kijelzőn, miszerint “Életem lett virágod ára”. Ajánlom mindenkinek. :-)))
L'amour est un oiseau rebelle Love is a rebellious bird
Que nul ne peut apprivoiser, That nothing can tame,
Et c'est bien en vain qu'on l'appelle, And it is simply in vain to call it
S'il lui convient de refuser. If it is convient for it to refuse.
Rien n'y fait, menace ou pričre, Nothing will work, threat or pleading,
L'un parle bien, l'autre se tait; One speaks, the other stays quiet;
Et c'est l'autre que je préfčre And it's the other that I prefer
Il n'a rien dit; mais il me plaît. He said nothing; but he pleases me.
L'amour! L'amour! L'amour! L'amour! Love! Love! Love! Love!
L'amour est enfant de Bohęme, Love is the child of the Bohemian,
Il n'a jamais, jamais connu de loi, It has never, never known any law,
Si tu ne m'aime pas, je t'aime, If you don't love me, I love you,
Si je t'aime, prend garde ŕ toi! If I love you, keep guard on yourself!
Si tu ne m'aime pas, si tu ne m'aime pas, je t'aime! If you don't love me, if you don't love me, I love you!
Mais, si je t'aime, si je t'aime, prend garde ŕ toi! But, if I love you, if I love you, keep guard on yourself!
Si tu ne m'aime pas, si tu ne m'aime pas, je t'aime! If you don't love me, if you don't love me, I love you!
Mais, si je t'aime, si je t'aime, prend garde ŕ toi! But, if I love you, if I love you, keep guard on yourself!
L'oiseau que tu croyais surprendre The bird you thought to surprise
Battit de l'aile et s'envola; Bat its wing and flew away;
L'amour est loin, tu peux l'attendre; Love is far away, you can wait for it;
Tu ne l'attend plus, il est lŕ! If you wait for it no more, it is there!
Tout autour de toi vite, vite, All around you, quickly, quickly,
Il vient, s'en va, puis il revient! It comes, goes, then it comes back!
Tu crois le tenir, il t'évite; You think to hold it, it avoids you;
Tu crois l'éviter, il te tient! You think to avoid it, it holds you!
L'amour, l'amour, l'amour, l'amour! Love, love, love, love!


braves Mädchen
2009 június 8. | Szerző: Christine21
Fáradok, de nagyon. Kezd szerintem rajtam kijönni, hogy az éven még nem nagyon voltam szabadságon. Tegnap meg ma is már elért a sírás, de most már sikerül egy kicsit nevetni a saját hülyeségemen, ami még ugyan nem old meg mindent, de azért mégis jobb. 🙂
Szóval, még mindig a nyaralásnál járok… igen, nem vagyok egyszerű eset. .-)) A múltkor ugye ott jártam, hogy finish, de az én kedves patrónusom, az én drága úriemberem megkeresett,hogy ha gondolom, a segítségemre lehet.
Akkor, olyan gyorsan nem tudtam élni a lehetőséggel, de most már kiderítettem, hogy lehet menni Pestről busszal is, ami kevésbé fárasztó, mint a 3-as metró-2-es metró-Népliget-pozsonyi buszpályaudvar-…..-pozsonyi reptér- cilipi reptér-Dubrovnik megoldás. Ehhez én már öreg és fáradt vagyok, és szabadságra óhajtok menni, nem “teherségre”.
Már azt is megtudtam, hogy mi az ottani tömegközlekedés oldala, ami elég érdekesen tünteti fel a buszjáratokat, mert a kezdő és végállomásokon kívül másról nem regél(nagyrészt horvátul van, amiből csak az oroszhoz hasonlatos szavakat értem), fogalmam sincs, hogy hol lehet mire átszállni, és hogy pl. hogyan a szállásról hogy lehet a buszpályaudvarra, vagy a városba eljutni.
Ilyenkor kezd félelmetesnek tűnni ez a dolog, meg azon a ponton, hogy a szállással nem lehet telefonon angolul beszélni. Ha nagyon megszorongatnának, maximum annyit tudnék tenni, hogy a magam kis hiányos orosz tudásával elkezdeném hattyúdalomat énekelni. .-)))
Szóval mindig többet tudok meg, de ahelyett, hogy szörnyen örülnék, egyre jobban félek…. Mit fogok így mondani az úriemberemnek (akire ezt a sok “”””információt”””” nem zúdhíthatom így rá, mert menten rosszul lesz (a férfiaknak ugye nem magyarázunk sokat) :-)), meg az 56 éves kollégámnak, aki mindig azt mondja, hogy “sei ein braves Mädchen!” (=legyél bátor (kis)lány!)?
Igen, szóval nem árt, ha egy “braves Mädchen”-re is vigyáznak néha egy kicsit…. 😉
Oldal ajánlása emailben
X