braves Mädchen

2009 június 8. | Szerző: Christine21 |

 Fáradok, de nagyon. Kezd szerintem rajtam kijönni, hogy az éven még nem nagyon voltam szabadságon. Tegnap meg ma is már elért a sírás, de most már sikerül egy kicsit nevetni a saját hülyeségemen, ami még ugyan nem old meg mindent, de azért mégis jobb. 🙂

Szóval, még mindig a nyaralásnál járok… igen, nem vagyok egyszerű eset. .-)) A múltkor ugye ott jártam, hogy finish, de az én kedves patrónusom, az én drága úriemberem megkeresett,hogy ha gondolom, a segítségemre lehet.

Akkor, olyan gyorsan nem tudtam élni a lehetőséggel, de most már kiderítettem, hogy lehet menni Pestről busszal is, ami  kevésbé fárasztó, mint a 3-as metró-2-es metró-Népliget-pozsonyi buszpályaudvar-…..-pozsonyi reptér- cilipi reptér-Dubrovnik megoldás. Ehhez én már öreg és fáradt vagyok, és szabadságra óhajtok menni, nem “teherségre”.

Már azt is megtudtam, hogy mi az ottani tömegközlekedés oldala, ami elég érdekesen tünteti fel a buszjáratokat, mert a kezdő és végállomásokon kívül másról nem regél(nagyrészt horvátul van, amiből csak az oroszhoz hasonlatos szavakat értem), fogalmam sincs, hogy hol lehet mire átszállni, és hogy pl. hogyan a szállásról hogy lehet a buszpályaudvarra, vagy  a városba eljutni.

Ilyenkor kezd félelmetesnek tűnni ez a dolog,  meg azon a ponton, hogy a szállással nem lehet telefonon angolul beszélni. Ha nagyon megszorongatnának, maximum annyit tudnék tenni, hogy a magam kis hiányos orosz tudásával elkezdeném hattyúdalomat énekelni. .-)))

Szóval mindig többet tudok meg, de ahelyett, hogy szörnyen örülnék, egyre jobban félek…. Mit fogok így mondani az úriemberemnek (akire ezt a sok “”””információt”””” nem zúdhíthatom így  rá, mert  menten rosszul lesz (a férfiaknak ugye nem magyarázunk sokat) :-)), meg az 56 éves kollégámnak, aki mindig azt mondja, hogy “sei ein braves Mädchen!” (=legyél  bátor (kis)lány!)?

Igen, szóval nem árt, ha egy “braves Mädchen”-re is vigyáznak néha egy kicsit…. 😉