Talán már meséltem róla. Volt egy gimis osztálytársam, aki minden pasit le tudott venni a lábáról. Minden mozdulata, ahogy a pasikra nézett, ahogy felvett egy poharat az asztalról arra volt programozva, hogy magára vonja a figyelmet. Bárki fejére fogadást mertem volna kötni, ha róla volt szó….

Egyszer azt osztályfőnököm azt mondta, hogy ” a vérében van”.Egyszer szemtanúja voltam annak is, hogy ez nemcsak átvitt értelemben igaz. Egyszer az anyukája szervezett nekünk osztálykirándulást. Vonattal mentünk, és jött a kalauz…..Egész helyes pasas volt…. és pillanatok alatt kibúj a szög a zsákból…. úgy nézett a pasira, mintha egy rendőrbácsinak beöltözött kockahasú chip&dale fiú lett volna, aki elfenekeli a rossz kislányokat.

Tulajdonképpen nekem Adriennel kapcsolatban 3 dolog maradt meg:

1) egészen egyszerű, átlátszó trükköket is bevettek a pasik, akár töri szakos édes egyetemistáról, kockahasú  aerobik edzőről, macsó Mercis jogászcsávóról, görög vagy spanyol amorózóról volt szó.

2). ezzel a viselkedéssel elég sok dolgot el lehet érni, mert a férfiakat így lehet irányítani

3) nem irigyeltem a fogásaiért, mert  átlátszó trükkökkel csinálta, és nem igazi szépséggel és méltósággal, és egyébként is, ha Vilmos Herceggel jönne össze, idővel őt is kidobná egy másik nadrágért

Érdekes módon 1-2 évente mindig visszatér, mint a bumeráng. Most is kaptam tőle egy néhány soros levelet, amiben a hogylétem felől érdeklődött, pedig gondolom, hogy inkább a saját hogylétéről szeretne mesélni……a munkájáról, és csillogó szemmel arról, hogy most megtalálta az igazi nagy szerelmet…..

Tovább a blogra »