1.0Ismerj meghttps://ismerjmeg.cafeblog.huChristine21https://ismerjmeg.cafeblog.hu/author/Christine21/<p> </p><p> Ma reggelre álmomban sírtam és valakinek azt magyaráztam, hogy öregszem...<br> </p> <div style="text-align: justify;">Az álmaim elveszítésének gondolatától az  utóbbi néhány hónapban borzalmas szorongás közepette nagyon mély depresszióba estem. meg voltam róla győződve, hogy a világon semmi sem fog történni... aztán valahogy a dolgok megváltoztak; jó és kedves emberekkel találkoztam, akikre nem is számítottam.  :-) Hálás vagyok ezért az élményért, a velük töltött időért, még  a MÜPA-ban a tangóestért is, amit az úriemberem mindig fölemleget, hogy milyen rémes volt az előadás, pedig ha tudná, hogy alapvetően az egyik legkellemesebb emlékként őriztem meg gondolatkáimban. :-) <br> </div> <p style="text-align: justify;">A többiről nem tudok mit mondani.....még nem jutottam döntésre.<br></p>Hogy mi a döntésképtelenség oka: egyszerű: a félelem. Félelem, hogy ha nem teszek semmit, akkor semmi sem fog történni, és félelem attól is, hogy rossz döntést   hozok, és rossz időben lépve a mostani élet elhagyásával ismét nehéz, fájdalommal  teli lesz az élet.<br> <p style="text-align: justify;"> Hálás vagyok mindenért, amit kaptam, és kívánok mindenkinek nagyon Boldog Új Évet! :-) </p>rich